Ezeknek az autóknak egy része már egy jó ideje készen van, de az utolsónak ma érkezett meg egy fontos alkatrésze. Nem akartam mindnek külön posztot szánni, így most csak képek következnek.
Hot Wheels Toyota AE86. Februári custom.
Matchbox Alfa Romeo SZ áprilisból.
Végül pedig:
Matchbox Toyota Supra.
Ezzel a Suprával szeretném megköszönni Tomminak azt a sok segítséget, amivel hozzájárult az itt bemutatott customok létrejöttéhez. Nem egy alap vagy alkatrész tőle származik.
Még egyszer kösz haver! :)
2011. május 19., csütörtök
2011. május 17., kedd
Újabb kupac rozsda
Lassan egy hónapja, hogy nem került ki a kezem közül egy iromány sem. Hát hiába, az év végi sulis hajtás engem is elért. De most az utolsó próba előtti szusszanásban sikerült újra hódolni a hobbimnak. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egyáltalán nem csináltam kísérleti járműveket, de ezekre vagy ötletem nincs a befejezéshez, vagy az alkatrész késik valahol.
Ebben az egy hónapos szünetben igen szerencsésen jött ki a lépés. Ugyanis pont szabad lettem a Közlekedési Múzeumban rendezett börzére. Bár nem volt olyan nagy mint a Váci úti, de a választékra nem volt panaszom. Ennek a börzének köszönhetem, hogy a most bemutatandó alanyom is hozzám került. Ez pedig a Siku által fabrikált VW Pickup Truck, alias Caddy Mk1.
Ez is azok közé a sikuk közé tartozik, amit már nagyon szerettem volna a birtokomban tudni. Állapottól függetlenül. Ez szombaton meg is történt, sok más egyéb csemege mellett. A Caddy szerkezetileg teljesen ép, még a kerekei is érintetlenek. Egyedül csak kopott volt. Mivel eredeti célom is az volt, hogy egy fasza kis "patkány" készüljön belőle nyomban le is csaptam rá.
Általában, ha egy kocsit kinézek magamnak ilyen célból, azt ott helyben el is kezdem fejben összerakni. Na itt ez nem így volt. Egyedül annyit tudtam, hogy ültetni muszáj. De már itt fennakadásokba ütköztem. Ugyanis hátul a plató miatt nem lehet ültetni.
Hogy összeszedjem a gondolataimat elmentem beszerezni a festéket hozzá. Mert azt tudtam, hogy túl kommersz lenne mindig ugyanazt az 5 színt használni. Szerencsére a festékeket bámulva lassan össze is állt bennem a koncepció és mire hazaértem már neki is álltam a munkának.
A napokban rávettem magam, hogy vegyek spray formájában fehér festéket, ugyanis az itthoni tégelyest nem tudom "betörni". Így ha már ott voltam megörvendeztettem magam egy flakon fényes és matt lakkal is. A fehér festék egy új és kockázatos ötletem megvalósításához kellett. A pepita mintához. Már nem egyszer eljátszottam a gondolatával és ezt már a Trabanton is el akartam sütni. De a fent említett fehér festék nagyon makacs. Ám a spray akár egy kezes bárány. A motorházat felpolíroztam és még lakkbenzinnel zsírtalanítottam is. Cserébe egy gyönyörű felületet kaptam. Egy fél órás száradás után el is kezdtem megcsinálni a fekete kis mintákat. Minden jól ment az utolsó sorig. Egy rövid átkozódás után úgy döntöttem az utolsó sor teljesen fekete lesz.
Ebben az egy hónapos szünetben igen szerencsésen jött ki a lépés. Ugyanis pont szabad lettem a Közlekedési Múzeumban rendezett börzére. Bár nem volt olyan nagy mint a Váci úti, de a választékra nem volt panaszom. Ennek a börzének köszönhetem, hogy a most bemutatandó alanyom is hozzám került. Ez pedig a Siku által fabrikált VW Pickup Truck, alias Caddy Mk1.
Ez is azok közé a sikuk közé tartozik, amit már nagyon szerettem volna a birtokomban tudni. Állapottól függetlenül. Ez szombaton meg is történt, sok más egyéb csemege mellett. A Caddy szerkezetileg teljesen ép, még a kerekei is érintetlenek. Egyedül csak kopott volt. Mivel eredeti célom is az volt, hogy egy fasza kis "patkány" készüljön belőle nyomban le is csaptam rá.
Általában, ha egy kocsit kinézek magamnak ilyen célból, azt ott helyben el is kezdem fejben összerakni. Na itt ez nem így volt. Egyedül annyit tudtam, hogy ültetni muszáj. De már itt fennakadásokba ütköztem. Ugyanis hátul a plató miatt nem lehet ültetni.
Hogy összeszedjem a gondolataimat elmentem beszerezni a festéket hozzá. Mert azt tudtam, hogy túl kommersz lenne mindig ugyanazt az 5 színt használni. Szerencsére a festékeket bámulva lassan össze is állt bennem a koncepció és mire hazaértem már neki is álltam a munkának.
A napokban rávettem magam, hogy vegyek spray formájában fehér festéket, ugyanis az itthoni tégelyest nem tudom "betörni". Így ha már ott voltam megörvendeztettem magam egy flakon fényes és matt lakkal is. A fehér festék egy új és kockázatos ötletem megvalósításához kellett. A pepita mintához. Már nem egyszer eljátszottam a gondolatával és ezt már a Trabanton is el akartam sütni. De a fent említett fehér festék nagyon makacs. Ám a spray akár egy kezes bárány. A motorházat felpolíroztam és még lakkbenzinnel zsírtalanítottam is. Cserébe egy gyönyörű felületet kaptam. Egy fél órás száradás után el is kezdtem megcsinálni a fekete kis mintákat. Minden jól ment az utolsó sorig. Egy rövid átkozódás után úgy döntöttem az utolsó sor teljesen fekete lesz.
Itt még nem lett fekete a legfelső sor.
Ezután jött a lakk, ami viszont bizonyossá tette, hogy kezdhetem előröl az egészet. Ugyanis motorház elején felgyűrődött. Itt már nem voltam különösebben ideges, mert így volt több indokom arra, hogy újra kezdjem. A kasznit egy úgy nevezett "patina" zölddel festettem le. Ráadásként a rozsda is új festékkel készült. Ezeket vettem amikor elmentem elmélkedni a festékekhez.
Ezután jött a lakk, ami viszont bizonyossá tette, hogy kezdhetem előröl az egészet. Ugyanis motorház elején felgyűrődött. Itt már nem voltam különösebben ideges, mert így volt több indokom arra, hogy újra kezdjem. A kasznit egy úgy nevezett "patina" zölddel festettem le. Ráadásként a rozsda is új festékkel készült. Ezeket vettem amikor elmentem elmélkedni a festékekhez.
Azt hiszem külön képet még eddig nem csináltam arról, hogy hogyan is alakítom ki a rozsda foltokat. Így most ezt is pótolom. Itt még mindig az első motorházzal.
Miután megszáradt még egy-két helyen ki kellett pótolnom a rozsda színt és már vissza is került alá az alváz. Ilyenkor tudom fejben összeállítani a még hátra lévő lépéseket.
De természetesen egy ilyen autó nem stúdióba való, így elvittem a már jól bevált fotóhátteremhez, ahol a Trabi képei is készültek.
Mivel a Norev Mk1-es Golf méretaránya megegyezik, így ezt is levittem mellé fotóalanynak.
Itt egy csak külön a golfról is.
Az elkövetkezendő időszakban megpróbálok termékenyebb lenni. Addig is kellemes további hetet!
Már csak a részletek hiányoznak.
A nagyobb festés után már csak a részletek kiemelése maradt hátra. Az alvázból kiinduló orrésznél a lökhárító alatti rész is zöld színű lett, hogy karcsúbb lehessen. Ezután már csak a hűtőrács és a fényszórók maradtak ki a jóból, valamint a beltér. Igazából ez csak azért került kifestésre, mert a plató padlózata a beltérből van kialakítva, mint annyi más platós járgánynál. Ez egy jó kopott barna színt kapott és így magával rántotta a beltér egységesítését is. A kormány viszont eredeti fehér maradt. A hűtőrács kontúrozása után végre elkészültem, amit még aznap este stúdiófotókkal meg is örökítettem.
A VOLKSWAGEN felirat annyira tetszett, hogy azt meghagytam. Kár lett volna érte.
De természetesen egy ilyen autó nem stúdióba való, így elvittem a már jól bevált fotóhátteremhez, ahol a Trabi képei is készültek.
Mivel a Norev Mk1-es Golf méretaránya megegyezik, így ezt is levittem mellé fotóalanynak.
Itt egy csak külön a golfról is.
Az elkövetkezendő időszakban megpróbálok termékenyebb lenni. Addig is kellemes további hetet!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)