Szunnyadás.

Részemről most egy időre befagyasztom az oldalon a publikálást. De nem véglegesen! Many itt marad és majd ő rendezi ezentúl a dolgokat. Engem pedig megtaláltok a Matchbox Memories-on.

Piros és fekete

Ezeknek az autóknak egy része már egy jó ideje készen van, de az utolsónak ma érkezett meg egy fontos alkatrésze. Nem akartam mindnek külön posztot szánni, így most csak képek következnek.

Hot Wheels Toyota AE86. Februári custom.




Matchbox Alfa Romeo SZ áprilisból.



Végül pedig:


Matchbox Toyota Supra.




Ezzel a Suprával szeretném megköszönni Tomminak azt a sok segítséget, amivel hozzájárult az itt bemutatott customok létrejöttéhez. Nem egy alap vagy alkatrész tőle származik.

Még egyszer kösz haver! :)

Újabb kupac rozsda

Lassan egy hónapja, hogy nem került ki a kezem közül egy iromány sem. Hát hiába, az év végi sulis hajtás engem is elért. De most az utolsó próba előtti szusszanásban sikerült újra hódolni a hobbimnak. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egyáltalán nem csináltam kísérleti járműveket, de ezekre vagy ötletem nincs a befejezéshez, vagy az alkatrész késik valahol.
Ebben az egy hónapos szünetben igen szerencsésen jött ki a lépés. Ugyanis pont szabad lettem a Közlekedési Múzeumban rendezett börzére. Bár nem volt olyan nagy mint a Váci úti, de a választékra nem volt panaszom. Ennek a börzének köszönhetem, hogy a most bemutatandó alanyom is hozzám került. Ez pedig a Siku által fabrikált VW Pickup Truck, alias Caddy Mk1.

Kicsit kopottas, de szerkezetileg ép.

Ez is azok közé a sikuk közé tartozik, amit már nagyon szerettem volna a birtokomban tudni. Állapottól függetlenül. Ez szombaton meg is történt, sok más egyéb csemege mellett. A Caddy szerkezetileg teljesen ép, még a kerekei is érintetlenek. Egyedül csak kopott volt. Mivel eredeti célom is az volt, hogy egy fasza kis "patkány" készüljön belőle nyomban le is csaptam rá.
Általában, ha egy kocsit kinézek magamnak ilyen célból, azt ott helyben el is kezdem fejben összerakni. Na itt ez nem így volt. Egyedül annyit tudtam, hogy ültetni muszáj. De már itt fennakadásokba ütköztem. Ugyanis hátul a plató miatt nem lehet ültetni.

Gondol, gondol...

Hogy összeszedjem a gondolataimat elmentem beszerezni a festéket hozzá. Mert azt tudtam, hogy túl kommersz lenne mindig ugyanazt az 5 színt használni. Szerencsére a festékeket bámulva lassan össze is állt bennem a koncepció és mire hazaértem már neki is álltam a munkának.
A napokban rávettem magam, hogy vegyek spray formájában fehér festéket, ugyanis az itthoni tégelyest nem tudom "betörni". Így ha már ott voltam megörvendeztettem magam egy flakon fényes és matt lakkal is. A fehér festék egy új és kockázatos ötletem megvalósításához kellett. A pepita mintához. Már nem egyszer eljátszottam a gondolatával és ezt már a Trabanton is el akartam sütni. De a fent említett fehér festék nagyon makacs. Ám a spray akár egy kezes bárány. A motorházat felpolíroztam és még lakkbenzinnel zsírtalanítottam is. Cserébe egy gyönyörű felületet kaptam. Egy fél órás száradás után el is kezdtem megcsinálni a fekete kis mintákat. Minden jól ment az utolsó sorig. Egy rövid átkozódás után úgy döntöttem az utolsó sor teljesen fekete lesz.

Itt még nem lett fekete a legfelső sor.

Ezután jött a lakk, ami viszont bizonyossá tette, hogy kezdhetem előröl az egészet. Ugyanis motorház elején felgyűrődött. Itt már nem voltam különösebben ideges, mert így volt több indokom arra, hogy újra kezdjem. A kasznit egy úgy nevezett "patina" zölddel festettem le. Ráadásként a rozsda is új festékkel készült. Ezeket vettem amikor elmentem elmélkedni a festékekhez.

Azt hiszem külön képet még eddig nem csináltam arról, hogy hogyan is alakítom ki a rozsda foltokat. Így most ezt is pótolom. Itt még mindig az első motorházzal.

Miután megszáradt még egy-két helyen ki kellett pótolnom a rozsda színt és már vissza is került alá az alváz. Ilyenkor tudom fejben összeállítani a még hátra lévő lépéseket.

Már csak a részletek hiányoznak.

A nagyobb festés után már csak a részletek kiemelése maradt hátra. Az alvázból kiinduló orrésznél a lökhárító alatti rész is zöld színű lett, hogy karcsúbb lehessen. Ezután már csak a hűtőrács és a fényszórók maradtak ki a jóból, valamint a beltér. Igazából ez csak azért került kifestésre, mert a plató padlózata a beltérből van kialakítva, mint annyi más platós járgánynál. Ez egy jó kopott barna színt kapott és így magával rántotta a beltér egységesítését is. A kormány viszont eredeti fehér maradt. A hűtőrács kontúrozása után végre elkészültem, amit még aznap este stúdiófotókkal meg is örökítettem.

A VOLKSWAGEN felirat annyira tetszett, hogy azt meghagytam. Kár lett volna érte.

De természetesen egy ilyen autó nem stúdióba való, így elvittem a már jól bevált fotóhátteremhez, ahol a Trabi képei is készültek.




Mivel a Norev Mk1-es Golf méretaránya megegyezik, így ezt is levittem mellé fotóalanynak.



Itt egy csak külön a golfról is.

Az elkövetkezendő időszakban megpróbálok termékenyebb lenni. Addig is kellemes további hetet!

Felhívás! Group Buliding 2011

Ez az első alkalom, hogy ilyen jellegű makettezést hozunk össze. A lényege, hogy egy meghatározott téma köré épülnek és emellett határideje is van.


Az első építés témája a Ford Mustang.
A szabályok a következők:

1/64 és környéke méretarány.
Szét kell fúrni, belső teret ki kell festeni/dolgozni
Lehet glancos, utcai, race, vagy rozsdi is.
Magában vagy diorámában.
Kerékcsere megengedett.

Gyártó nincsen megadva. Lehet Grennlight-tól kezdve a Yatming-ig. Én részemről Hot Wheelst használok fel, mert ezt a legkönnyebb beszerezni és elég sokféle Mustang van a palettájukon évről évre.

Jelentkezni a ITT lehet. Csak regisztrálni kell. Senki ne ijedjen meg a felugró ablak miatt ahol jelszót kér. Felülre is alulra is a jeligét kell beírni: msh!

A határidő: 2011. 07. 10.

Minden jelentkezőnek Sok Szerencsét!

M. C. Toys Trabant 601 S megint

Anno már említést tettem arról, hogy a Trabant 601 S-nek kiemelt szerepe van nálam, mivel a családban volt 15 éven keresztül. Ennek apropóján láthattatok már egy átalakítást Hotrod stílusban. Most viszont teljesen más szemszögből közelítem meg a dolgot. Valószínűleg nem lesz nagy meglepetés. Az ötletet egy netes kép adta, mint már jó pár átalakításnál.


Amint megláttam tudtam, hogy kell egy kicsiben, de mivel nem vagyok ellátva több garnitúra Maisto Trabanttal, így a egyszer már átalakítottat bontottam vissza. Nem különösebben sajnáltam, mivel rengeteget szitkozódtam miatta. Ráadásul a végé elégedetlenül tettem fel a polcra. Adódott tehát egy alkalom, hogy új formában több tapasztalattal újra nekiállhassak. Sok dolgom nem volt, csak lemaratni a festéket és kicsit megdolgozni egy-két részét. Ám itt elkezdtem kicsit kísérletezgetni. Ugyanis egy kollégával beszélve került szóba, hogy a rozsdát -ebben az esetben a rohadást- a festék alól kéne elővarázsolni. Nem kellett sok idő, hogy kitaláljak valamit. Próbáljuk meg visszafelé. Nem a végén maszatolni a szép felületet, hanem először a fémtiszta felület kapja meg a mocskolást. Ezt olyan helyeken csináltam meg, ahol a legtöbb autó először kezd el rohadni a sárvédőknél, ajtóéleknél, tetőperemen. Itt kezdtem el mocskolni, majd szabálytalan maszkolószalag darabokat téptem le és takartam le rohadás imitációra készülő részeket. Miután ez meglett szép Trabant kékkel mindenhol egyenletesen lefestettem. Amikor már eléggé kikeményedett a festék, de még kicsit puha felszedtem a maszkolást amitől annak a pereme kicsit fölkunkorodott. Máris alulra került a rohadás. Ezt később még utánajavítottam, de az eredménnyel elégedett voltam. Festés szempontjából már csak a maradék kosz felvitele volt hátra. Ezt a hagyományos fültisztítóval elkenős módszerrel vittem végbe. Ezt óvatosan a szélvédőkön is megcsináltam, de elől kihagytam az ablaktörlők vonalában. Ám Hoodride-ok egyik jellemzője a hátul döntött kerék és a csomagtartók. Előbbinél csak kicsit meghajtogattam a tengelyt és kettévágva kicsit kijjebb toltam. A csomagtartó már nagyobb fejtörést okozott. De ezt is sikerült megoldani. Egy rövidke ideig gyűjtöttem Hongwell autókat. Ezeken pedig gyakran vannak ilyen használható dolgok, még ha a méretarány nem is stimmel. Ebben az esetben egy 1:87-es és egy 1:43-as MG csomagtartó került fel. Értelem szerűen a kisebbé került a Trabi csomagtartójára. A nagyobbon már egy bőrönd is volt, de ezt helykitöltés céljából inkább mellé tettem. Természetesen ezek sem maradhattak sterilek. A csomagtartót barnával és naranccsal "rozsdáztam" míg a bőröndöt híg barna festékkel öregítettem meg. A kerék egy régebbi Yatming alól származott, amit nem sajnáltam erre a célra felhasználni. Ezen kívül már csak az apróbb részletek maradtak a fényszórók és a hűtőrács. Azt ajtók keretét kiemeltem feketével amit a Totalcar kisautó blogjáról kölcsönöztem. Ezek után már csak egy jó háttér kellett a fotózáshoz. Ebben az esetben is lefotóztam "steril" párjával, hogy ne hiányozzon a csoportból.
Ezután inkább kivittem illő környezetbe.



A hátul lévő mustangról majd később.

Mindenkinek Kellemes Hetet!

Road Master Flyers Super Cars - Jaguar Mark X

A pár hete kapott pakkból érkezett gépek szépen lassan újulnak föl. Van ami már kész van és még nem mutattam be , de majd az elkövetkezendő napokban sort kerítek azokra is. Viszont most közkívánatra a legrosszabb állapotú darab tárom elétek. A Jaguar Mark X-et. Magáról a cégről magyarul nem lehet sokat tudni, de nem én írok először erről a márkáról. Beczl kolléga a Matchbox Memories-on mutatta be már egy későbbi korokból származó Stingray-t. Amit viszont megtapasztaltam már, hogy abban az időben az 1:64-es gyártók közül a legrészletesebb darabokat adták ki. Ugyanis mindene nyitható. Emiatt a motortérre is külön figyelmet fordítottak. Itt is festegettem kicsit, de nem akartam túlzásokba esni.
A kaszni szerintem egy hozzáillő barna színt kapott, amit olyan vékonyan sikerült felvinnem, hogy minden apró kis felületi sérülés hatalmasnak látszik rajta. Ezen kívül csak a lökhárítók valamint a fényszórók kaptak külön festést. Eleinte kétszínű fényezést gondoltam, de az ajtók illeszkedése miatt letettem róla. Az alvázat teljesen át kellett alakítani ahhoz ,hogy az új nagyobb és szélesebb kerekek beférjenek alá. A szélvédőt is amennyire csak tudtam újra áttetszővé tettem, de még így is vannak benne mélyebb karcolások. A belteret csak kipucoltam. Majd szerzek bele valahonnan egy kormányt. Összefoglalva a kezdeti állapothoz képest jóval szebb lett, de tudom, hogy nem tökéletes. Talán egyszer újra előveszem akárcsak a Miurát. Akkor természetesen arról is írok szösszenetet. Most viszont jöjjenek a képek:

Ilyen volt:
És ilyen lett. Pillanatnyilag csak ideiglenes hátterem van, de az hamarosan megoldódik.


Remélhetőleg a héten több posztot is tudok írni. Hála a tavaszi szünetnek.

OT expo 2011

A mostani alkalom volt az első, hogy kijutottam az 5 éve megrendezésre kerülő Old Timer találkozóra. Hát, egyáltalán nem bántam meg és ezt részletesen dokumentáltam is. Íme pár kép:

A többi kép elérhető itt

Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki egy kicsit is szeret visszatekinteni a múltba.

Emellett pár érdekességet is sikerült lekapnom amik nem az Expohoz tartoztak. Valamint ma rendezték meg az Old Timer Sokadalmat is aminek köszönhetően fővárosunkat ellepték a szebbnél szebb gépek. Így útközben is sikerült pár kép.

Matchbox RW Miura - Revisited

Ez a modell egy hosszú tusakodás eredménye. Már egy ideje kész volt, de a lakkozást csak most kapta meg. Tulajdonképpen egy régen beszerzett darab újrafestése colt, mert egyszer pár éve már lefestettem. Most már egy kicsit részletesebben megcsináltam.

Fénykorában (fotó:Areh)

A modellt anno Zsolt_T3-tól cseréltem. Elég ramaty állapotban volt. Zsolti is már átfestette egyszer, csak az volt a gond, hogy a festék ragadós volt így mindenféle kosz megmaradt benne.

Ilyen volt már egyszer lefestve (Fotók: Zsolt_T3)

A képen jól látszik, hogy a hátsó szélvédő a lamella mintával sajnos hiányzik. Viszont a szerencsének köszönhetően abban a roncsautó pakkban, amit Zsoltinak adtam volt egy BMW M1 is. Ez szintén roncs volt, így nem sajnáltam szétszedni. Az utolsó darabok végül Porsche Unikornisára kerültek, így semmi nem ment kárba. De a BMW szélesebb így a széléből le kellett kapnom, hogy passzoljon. Végül azt kell mondjam passzentos lett. De haladjunk lépésenként.

Természetesen itt is a festékmaratás az első. Azt hisze itt acetont használtam, de mára áttértem a kromofágra. Sokkal alaposabb és gyorsabb is!

Ez volt az első maratás két éve még acetonnal.

Ezután piros színt kapott és a részleteket is kifestettem. Nagyjából. Itt a részletek a fényszóró körüli és a motorházon lévő lamellákat jelentette. Valamint az ajtónál lévő részek. Egy eredeti fotó alapján ez fekete lett. Ezen kívül még belülre került egy kis fekete. Ez volt két éve.

Akkor idáig jutottam és föl is tettem a polcra.

Azonban pár hete el kezdett mozgolódni az agyam, hogy kéne valami új porject. Mivel ez pont a fejem fölött volt egy fél órás elmélkedés után levettem és szétkaptam és szépen újra nekiálltam. Azonban már több részletre is fordítottam figyelmet. Kezdve az alvázzal, ami a 40 év alatt szépen beoxidálódott. Viszont egy-két garnitúra polírkorong és egy kis szitkozódás után nagyjából fél óra alatt sikerült kipofozni. Itt figyeltem arra, hogy be tudjam mutatni milyen volt és milyen lett.Negyven év ráncai.

Fél óra alatt eltűntek.

Ez azonban csak a feladatok kis része volt. Azt az előbb el felejtettem említeni ,hogy az egyik A oszlop ki volt a törve a másik meg meg volt repedve. Volt itthon pillanatragasztó ami ilyen kis felületen is szerencsére elég erős. A festék meg a többi eltüntette. A szerkezeti problémák után jöhetett a kozmetika. Ennél a modellnél mindig csak kis részeket festettem le, hogyha valamit elrontok ne kelljen mindent előröl kezdeni. Ezt is megörökítettem képekben:
Itt már egy két nagyobb részlet is meg lett jelenítve. Pont annyi mint, anno.

Viszont itt már tovább mentem. Hátul külön ki lett emelve a fényszóró és a kipufogó is valamint elöl a logó és az alvázból kialakított hűtőrács :


Ezután már csak a beltér újraalkotása maradt és a lakkozás. A beltér kétszínű lett. Mint a legtöbb átalakításomnál itt is vaj és fekete kombót használtam.

Innen már csak a lakkozás maradt hátra.Ezt ugyanúgy mint a festésnél részenként csináltam. Emiatt készült el csak mostanra. A végeredmény természetesen nem tökéletes, de legalább olyan állapotú mint egy pontkopásos eredeti. Ráadásul a Miura számomra a legszebb Lamborghini amit valaha csináltak.Remélem azért nektek is tetszik. Főleg, ha azt nézzük milyen állapotban volt. Lehet, hogy még egyszer megcsinálom újra. Addig is szépen visszakerül a polcra, ahonnan lekerült.

Ennyi mára. Folyamatban lévő átalakítások most is vannak, de azokra már csak a következő hetekben kerítek sort. Addig is kellemes maradék hétvégét kívánok!